Sok ezer képesítés nélküli fejlesztő – miért baj ez?

Az oktatási-, fejlesztési és rehabilitációs ellátás rendszere Magyarországon világos jogi keretek közé van szabva. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) szerint a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók fejlesztése, habilitációja, rehabilitációja csak olyan szakemberrel történhet, aki a szükséges szakirányú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
A szakirányú képesítés (gyógypedagógus, konduktor, konduktor-óvodapedagógus/tanító, megfelelő terapeuta) megléte nem csak formai követelmény — ez biztosítja, hogy a fejlesztést végző személy rendelkezik azokkal az elméleti és gyakorlati ismeretekkel, kompetenciákkal, amelyek az adott fogyatékosság vagy fejlődési zavar típusához illeszkedő, hatékony, biztonságos, és a gyermek igényeit szem előtt tartó fejlesztést garantálják.
Ettől függetlenül — a gyakorlatban — előfordul, hogy olyan "fejlesztők", "segítők", "terapeuták" nyújtanak szolgáltatást, akik nem rendelkeznek hivatalos szakirányú képesítéssel. Ez aláássa az ellátás minőségét és a gyermek jogbiztonságát — hiszen az ilyen fejlesztés nem felel meg a jogszabályi követelményeknek.
Ha sok ilyen "képesítés nélküli" fejlesztő dolgozik — akár magánban —, abból egy rendszerszintű probléma lehet: az érintett gyerekek nem biztos, hogy megfelelő, szakszerű ellátásban részesülnek, a szülők pedig nem tudják, mikor bíznak rá valóban kompetens szakemberre.
Mit tehet ilyenkor egy szülő?

Ha szülőként szeretnéd elkerülni, hogy gyermeked "nem szakszerűen fejlesszék", az alábbi lépések javasoltak:

1. Kérj dokumentált képesítést!– Kérj bizonyítványt, oklevelet arról, hogy a fejlesztő gyógypedagógus, konduktor, logopédus vagy más speciális végzettséggel rendelkezik.– Győződj meg arról, hogy a végzettség a gyermek szükségleteinek megfelelő szakirányra vonatkozik (pl. autizmus, részképesség-zavarok, mozgásszervi problémák stb.).

2. Kérj hivatalos szakértői vizsgálatot, ha szükséges!– SNI gyanú, tanulási vagy fejlődési nehézség esetén a gyermek vizsgálatát a Pedagógiai Szakszolgálat tudja elvégezni. A vizsgálat eredménye igazolja, hogy valóban fejlesztésre van-e szükség. – Csak a szakértői bizottság véleményére alapozott fejlesztés minősül hivatalosnak, így biztos lehetsz abban, hogy a gyermek jogilag védett.

3. Válassz olyan intézményt vagy szakembert, amely be van jegyezve hivatalos ellátóként.– A fejlesztés, habilitáció, rehabilitáció — különösen SNI-s gyermekek esetén — rendszerint intézményes keretek között zajlik: akadálymentes környezet, megfelelő módszertan, multidiszciplináris team, szakmai protokoll. – Magánszolgáltatás is lehetséges, de csak akkor, ha a szakember képesítését dokumentálni tudja — ellenkező esetben nem felel meg a jogszabályi előírásoknak.

4. Ne félj kérdezni, érdeklődni, utánajárni.– Kérdezz rá a szakmai múltjára, referenciákra, korábbi tapasztalatokra. Egy megalapozott szakember számára ezek természetesek.– Tájékozódj a jogszabályokról — mint szülő jogod van tudni, milyen feltételek mellett történhet fejlesztés.

Mi kell ahhoz, hogy valaki jogosan végezzen bármilyen fejlesztést?
Szakirányú végzettség és szakképzettség — például gyógypedagógus, konduktor, konduktor-óvodapedagógus/tanító, logopédus vagy hasonló releváns szakirány.
Amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű (SNI), akkor az ellátás csak a hivatalos szakértői bizottság véleményére épülő fejlesztés keretében lehetséges.
Szakmai protokoll, megfelelő módszertan, egyéni fejlesztési terv, dokumentáció — nem elég "jó szándék", a fejlesztésnek tudományos és jogi normáknak kell megfelelnie.
Ha szükséges — a fejlesztő team együttműködése, multidiszciplináris háttér (pl. pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, konduktor stb.), különösen bonyolult vagy súlyos esetekben. 

Miért fontos ez szakmai és etikai szempontból?

A fejlesztés, habilitáció, rehabilitáció célja nem egyszerű tanítás, hanem a gyermek funkciózavarainak korrekciója, képességeinek kibontakoztatása, élete minőségének javítása. Ez csak akkor lehet sikeres és felelős, ha szakmai alapokon, szakemberek végzik — nem "jó szándékból", laikus módon.
A hivatalos szabályozás — törvények, rendeletek, szakmai protokollok — pontosan azért van, hogy biztosítsa a gyermekek jogait, védje őket az alkalmatlan, nem hatékony vagy akár kárt okozó beavatkozástól.
A szülők felelőssége: tudatosan választani, értékelni a szakembert, és nem megelégedni azzal, hogy "valaki majd csak segít". A szakmai kompetencia nem opció, hanem követelmény.