Nyelvi késés terápiája (beszédindítás)

Nyelvi késésről akkor beszélünk, amikor a gyermek kifejező (expresszív) beszéde időben és mennyiségben elmarad az életkorától elvárt szinttől, miközben az értő (receptív) beszéde ép. A gyermek tehát jól érzékeli és érti anyanyelvét: felismeri annak hangzórendszerét, érti a szavakat és mondatokat, képes utasításokat követni. A nehézségek elsősorban a beszédprodukció területén jelentkeznek.

A lemaradás több formában is megnyilvánulhat: 10–12 hangot érintő artikulációs eltérésekben, az aktív szókincs szegénységében, a dajkanyelvi kifejezések tartós fennmaradásában, valamint egyszerű, esetenként diszgrammatikus mondatalkotásban. A tünetek gyakran a mozgásfejlődésben is megjelennek, érintve a nagy- és finommozgásokat egyaránt.

A diagnózis felállításához két meghatározó kritérium teljesülése szükséges:
– a gyermek két éves korára nincs legalább 50 aktív szava,
– és még nem használ többelemű kombinációkat.

A megkésett beszédfejlődésű gyermekek kognitív (észlelési, emlékezeti, figyelmi, gondolkodási) és pszichoszociális fejlődése megegyezik a tipikus fejlődésű kortársaikéval. Éppen ezért – megfelelő prevenció és kommunikációt támogató környezet mellett – jó eséllyel behozzák a kezdeti lemaradást, és életkoruknak, illetve képességeiknek megfelelő teljesítményt tudnak nyújtani.

A háttérben többféle tényező állhat. A nyelvi fejlődéshez elengedhetetlen bizonyos kognitív és szociális képességek adekvát fejlettsége, valamint a megfelelő minőségű kommunikációs környezet. A megkésett fejlődést tehát leggyakrabban e tényezők különböző kombinációi és eltérő szintjei okozzák.

Nyelvi késés terápiája
A nyelvi késés terápiájának célja, hogy a gyermek képessé váljon a nyelvi jelek feldolgozására
és a beszédbeli kommunikációra. A logopédiai foglakozásokat a gyermek nyelvi fejlettségének
részletes vizsgálata előzi meg, hiszen a terápia mindig a gyermek aktuális tudására épül. A
logopédiai terápia gyerekre szabott, és egyéni vagy kiscsoportos formában zajlik.
A nyelvi késés terápiája során a beszéd és nyelv fejlesztése szorosan összefonódik a mozgás, a
gondolkodás, a figyelem és emlékezet, valamint egyéb készségek fejlesztésével.
Mivel kisgyermekekről van szó, és a gyermekek alaptevékenysége a játék, a foglalkozásokon a
logopédus az adott nyelvi anyagot mindig játékos helyzetbe ágyazva dolgozza fel.
A terápia kezdeti szakaszának elsődleges célja a beszédindítás, az ehhez szükséges
alapkészségek kialakítása, valamint a gyermek környezetével (család, óvoda) való
együttműködés. A nyelvi késés terápiája során különösen fontos a gyermekkel foglalkozó
szakember és a szülők közötti folyamatos kapcsolattartás, gyakori konzultáció, hogy a
logopédus a gyermek mindennapi életébe illeszthető tanácsokkal, fejlesztési lehetőségekkel
segíthesse a szülőket.
A beszédindítás célja:
- a hangra, beszédre való tudatos figyelés fejlesztése,
- elemi szókincs kialakítása, bővítése,
- az egyszerű mondatalkotás alapjainak lerakása,
- a beszédértés fejlesztése.
A nyelvi késést mutató gyermekeknél gyakran a mozgás terén is elmaradás figyelhető meg,
ezért a logopédiai terápiával párhuzamosan mozgásfejlesztésre is szükség lehet.

Artikulációs zavar terápiája

Mit jelent az artikulációs zavar?

Ha egy gyermek vagy felnőtt nem tud bizonyos hangokat helyesen kiejteni, akkor artikulációs zavarról beszélünk.

Ez megjelenhet így is:

• Hangcsere (pl. rigó helyett jigó)
• Hangkihagyás (pl. masni helyett masi)
• Hangtorzítás (a hang nem tisztán hallható)

Mikor érdemes szakemberhez fordulni?

• 5 éves kor előtt még gyakran élettani jelenség, ami magától javulhat.
• De ha a gyermek sok hangot (akár 8-10-et is) hibásan ejt, a beszéde nehezen érthető, akkor már 4 éves kortól érdemes logopédust felkeresni!

Miért fontos?

Ha a gyermek nem jól ejti vagy hallja a hangokat:

• nehezebben tanulhat meg olvasni és írni
• a hanghibák az írásban is megjelenhetnek

Ezért fontos, hogy a beszédhibák még iskola előtt javítva legyenek.

Mi történik a terápián?

Cél: a hangok helyes kiejtése, és hogy ezek beépüljenek a mindennapi beszédbe.

A terápia lépései:

Hallás és észlelés fejlesztése

Beszédszervek ügyesítése

A hang kialakítása

Rögzítés, automatizálás

Beszédbe építés

A terápia hossza egyénenként eltérő.

• Lehet egyéni vagy csoportos formában, heti 1-2 alkalommal.
• Az otthoni gyakorlás nélkülözhetetlen!

Hol kaphatunk segítséget?

A kezelést logopédus végzi.

Magyarországon kötelező a logopédiai szűrés 3 és 5 éves korban.

Fontos: a beszédhiba mögött szervi ok is állhat:

• megnagyobbodott orrmandula
• hallásprobléma
• lenőtt nyelvfék
• idegrendszeri éretlenség

Ilyenkor más szakemberek bevonása is szükséges.

Diszfónia terápia

Mi is az a diszfónia?

Diszfóniáról beszélünk, ha a hangunk tartósan rekedt, fáradékony, erőtlen vagy éppen szokatlanul magas, vagy mély. Ez nem betegség önmagában, hanem tünet, ami mögött többféle ok állhat.

Milyen jelekre figyeljünk?

• tartós rekedtség (2-3 hétnél tovább)
• gyorsan elfáradó hang beszéd vagy éneklés közben
• kaparó, érdes, fátyolos hangszín
• beszéd közben torokfeszülés vagy fájdalomérzet
• hangképzési nehézségek (pl. nem szólal meg a hang egyes hangmagasságoknál)

Mi okozhatja?

• hangszalagok túlterhelése (sok beszéd, kiabálás, éneklés)
• fertőzések (pl. nátha, gégegyulladás)

+ allergia, reflux

• dohányzás, káros környezeti hatások
• ritkábban szervi elváltozások (pl. hangszalagcsomó)

Miért fontos a kezelés?

• A tartós rekedtség mögött komolyabb probléma is állhat.
• Megelőzhetjük a hangszalagok maradandó károsodását.

+ Javítja a közérzetet és az önbizalmat.

Mit tehetünk?

• Kíméljük a hangunkat, kerüljük a kiabálást, suttogást!
• Igyunk elegendő folyadékot, párásítsuk a levegőt!
• Csökkentsük az irritáló hatásokat (pl. dohányzás, erős fűszerek)!
• Keressük fel a megfelelő szakembert!

Kihez fordulhatunk?

+ Fül· orr-gégész - a kivizsgálás első állomása

+ Foniáter - a hangképző szervek specialistája

+ Logopédus - hangterápia, helyes hanghasználat elsajátítása

A hangunk a személyiségünk része - vigyázzunk rá, hogy tisztán, egészségesen szóljon!

Miért fontos?

A hangunk nap mint nap dolgozik: beszédben, éneklésben, tanításban, előadásban. Ha túlterheljük vagy rosszul

használjuk, könnyen rekedtté, erőtlenné válhat. A helyes hanghigiéné segít, hogy tisztán, egészségesen szóljon a hangunk. 

A hangunk érték, vigyázzunk rá!

Dadogás és hadarás

HA AKADOZIK A BESZÉD

DADOGÁS

Honnan ismerhető fel?

A dadogás lényege, hogy a beszéd nem folyamatos:

• Gyakori ismétlések (pl. a-a-a-anyu)
• Beszédleállás, elakadás
• Görcsök a beszédszervekben - akár a mellkasban, arcban is
• Kísérő mozdulatok - arcremegés, szemzárás, fejrángás
• Feszültség hatására súlyosbodik, ismert közegben javulhat
• Előfordul, hogy időszakosan eltűnik, majd visszatér

Hogyan hat az emberre?

A dadogás nemcsak a beszédet, hanem az önbizalmat, a társas kapcsolatokat, sőt az egész családot is érintheti.

Hogyan segít a terápia?

A kezelés egyénre szabott, többféle módszert kombinál: Légző és lazító gyakorlatok, artikulációs és ritmusgyakorlatok, pszichológiai támogatás, ha szükséges.

A siker kulcsa a kitartás és a motiváció!

HADARÁS

Honnan ismerhető fel?

A hadarás nem pusztán gyors beszéd. Bár a beszéd felgyorsul, a szavak "összefolynak", a szünetek rövidülnek, sok a kihagyott hang, elnyelt srotag. Nehéz megérteni, mit mond a hadaró. Gyakran társul figyelemzavarral, hiperaktivitással,ügyetlenséggel. Az érintet ritkán veszi észre, hogy hadar

Milyen hatással van a hadarás?

• Zavart kelt a kommunikációban
• Nehezíti az olvasást, írást, gondolkodást
• Behatással lehet a magatartásra és az önértékelésre is

Hogyan segít a terápia?

+ Légző- és hangadási gyakorlatok

+ Tempó- és ritmusgyakorlatok

+ Koncentrációs és mondatszerkesztési feladatok

• A cél: lassabb, érthetőbb beszéd kialakítása

A dadogás és a hadarás eltérő módon jelennek meg, mégis sok a közös bennük. Mindkettő a beszéd folyamatosságának zavara, továbbá okaik összetettek és egyszerre lehet jelen mindkét zavar.

Orrhangzós beszéd terápiája

Mi az orrhangzós beszéd?

Beszéd közben a levegő általában a szájon keresztül áramlik. Az m, n és ny hangoknál viszont természetes, hogy a levegő az orron át távozik. Ha ez a folyamat valamiért megváltozik, orrhangzós beszédről beszélünk. Két típusa van:

NYÍLT ORRHANGZÓS BESZÉD

Ilyenkor a levegő beszéd közben túlzottan az orron át áramlik, olyan hangoknál is, ahol nem kellene.

Hogyan ismerhető fel?

A beszéd halk, "dünnyögő", nehezen érthető, a mássalhangzók gyengék, elmosódottak. Súlyos esetben szinte minden mássalhangzót m, n, ny helyettesít.

Mi okozhatja?

A lágyszájpad nem zár rendesen beszéd közben. Lehet veleszületett ok, például ajak- vagy szájpadhasadék (szakmai nevén: hasadék). Felnőtt korban stroke vagy agysérülés után is kialakulhat.

Hasadék esetén: műtét, majd logopédiai terápia. Stroke vagy agysérülés után: neurológiai kivizsgálás, majd célzott logopédiai kezelés. A kezelésben több szakember dolgozik együtt: sebész, fül-orr-gégész, fogorvos, pszichológus, logopédus.

ZÁRT ORRHANGZÓS BESZÉD

Ilyenkor a levegő nem tud az orron át kijutni, még az m, n, ny hangoknál sem.

Hogyan ismerhető fel?

• A beszéd olyan, mintha az illető állandóan náthás lenne.
• Az m, n, ny hangok helyet p, t, ty hangok szólalnak meg.

Mi okozhatja?

• Felső légúti megbetegedés (nátha, allergia).
• Tartós fennállás esetén lehet orrpolip, szűkület vagy más akadály az orrjáratban.

Zárt orrhangzósság:

• Ha huzamosabb ideig fennáll, fül-orr-gégészeti vizsgálat szükséges.
• Ha szervi okot találnak, az orvos kezeli.
• Ha a beszédprobléma továbbra is fennáll, logopédiai segítség javasolt.

Mit lehet tenni?

• Ha huzamosabb ideig fennáll, fül-orr-gégészeti vizsgálat szükséges.
• Ha a beszédprobléma továbbra is fennáll, logopédiai segítség javasolt.

Nyelvlökéses nyelés terápia

A nyelvlökéses nyelés vizsgálata

A nyelvlökéses nyelés olyan működésmód, amelynél a nyelv a nyelés során a fogak közé vagy azokhoz nyomódik. Hosszú távon ez fogazati eltérésekhez és beszédhibákhoz vezethet. A jelenség leggyakrabban gyermekkorban jelentkezik, de felnőttek körében is előfordul. A korai felismerés és a megfelelő terápia alapvető fontosságú a későbbi fogászati és beszédproblémák megelőzésében.

A nyelv naponta számos funkciót lát el: részt vesz a beszédben, a rágásban, a szilárd és folyékony ételek nyelésében, illetve a nyál folyamatos továbbításában. Emellett ideje nagy részét nyugalmi helyzetben tölti – vizsgálatok szerint a nap 88%-ában. A hagyományos logopédiai gyakorlat sokáig elsősorban a beszéd közbeni nyelvhelyzetre koncentrált, azonban tartós eredményt nem érhetünk el, ha nem foglalkozunk a nyelv nyugalmi tartásának hibáival is.

A kutatások szerint a nyelvlökéses nyelés hátterében több tényező együttes hatása áll, tehát multifaktoriális eredetű. Az okok között szerepelhet:

• öröklött tényezők – az állcsontok, fogak formája, mérete, valamint az izomtónus alapvetően genetikai meghatározottságú;
• táplálási szokások – már a csecsemőkori szopási technika hatással van a későbbi nyelvmozgásokra, később pedig a kemény ételek rágása erősíti a száj körüli izmokat;
• ujjszopás – az ujjak távol tartják a fogakat, így befolyásolják a nyelv helyzetét;
• aránytalan nyelvméret – túl kicsi vagy túl nagy nyelv;
• megnagyobbodott orr- vagy garatmandulák – a nyelv előrébb tolódik, az orrlégzés nehezítetté válhat;
• allergiák – a duzzanatok hasonló hatást váltanak ki, mint a nagy mandulák.

Óvodáskorban a gyermekek közel 40%-ánál a helytelen artikuláció hátterében a hibás nyelési minta áll. A rendellenes nyelés fogazati eltéréseket okozhat, ami a beszédszervi működés módosulásához és hangképzési nehézségekhez vezet.

A vizsgálat célja

A vizsgálat elsődleges szerepe, hogy megalapozza a terápiás tervet és segítse a prognózis felállítását. Ehhez meg kell határozni:

• fennáll-e a nyelvlökéses nyelés,
• milyen típusú és milyen súlyosságú,
• mi okozza,
• milyen tünetek társulnak hozzá.

Szükség esetén más szakemberek – például fül-orr-gégész vagy fogszabályozó szakorvos – bevonása is indokolt.

A logopédiai vizsgálat felépítése

1. Anamnézis

Felmérjük, volt-e a családban beszéd- vagy fogazati rendellenesség, allergia, felső légúti probléma. A gyermek esetében rákérdezünk a csecsemőkori táplálási módra és az orális szokásokra (cumizás, ujjszopás stb.).

2. Megfigyelés

A gyermek nyugalmi helyzetben történő vizsgálata. Figyeljük:

• az ajkak zártságát,
• az arc- és orrterület szimmetriáját,
• a nyelv helyzetét nyugalomban,
• esetleges rossz szokásokat: ujjszopás, körömrágás, ajakrágás.

3. Vizsgálat

Értékeljük:

• a beszédszervek működését,
• a légzést,
• a nyelv mozgását,
• az érintett hangok (t, d, n, l, sz, z, c, s, zs, cs, ty, gy, ny) képzését,
• a nyelési mintát folyadékkal és szilárd táplálékkal.

A szájüreg szerkezeti vizsgálata foniáter vagy ortodontus feladata.

A nyelvlökéses nyelés tünetei

A problémára utalhat, ha:

• az ajkak gyakran nyitva vannak,
• az alsó ajak kifelé fordul, vörös és duzzadt lehet,
• a szájzugban pangó nyál gyulladást, berepedést okoz,
• a száraz ajkak miatt gyakori az ajaknyalogatás,
• a nyelv hegye a fogakra nyomódik vagy ki is csúszik közülük,
• a nyelv hátsó része a szájfenéken pihen,
• a fogsorok nem érintkeznek, szabálytalanok,
• a nyelv a beszédben is előrehelyezett pozíciót vesz fel, ami torz hangképzést eredményez.

Miért fontos a kezelés?

Kezeletlenül a nyelvlökéses nyelés:

• nyitott harapást vagy egyéb fogazati eltérést okozhat,
• akadályozhatja a tiszta artikulációt, különösen a sziszegő hangok esetében,
• kedvezőtlenül befolyásolhatja a fogszabályzó kezelés sikerességét.

A nyelvlökéses nyelés terápiája

A kezelés egyénre szabott fejlesztési terv alapján történik, melynek célja a helyes nyelvmozgások és nyelési minták újratanítása. A terápia jellemző elemei:

1. Légző- és ajakgyakorlatok – a megfelelő légzés, ajakzár és izomtónus kialakítása.
2. Nyelvpozíciós gyakorlatok – a nyelv megtanítása a felső fogak mögötti helyes nyugalmi és nyelési pozícióba.
3. Izomerősítés – a nyelésben részt vevő izmok célzott fejlesztése.
4. Rossz szokások átformálása – a helytelen minták lecserélése tudatos, helyes mozgásmintákra.

Kinek ajánlott a terápia?

A nyelvlökéses nyelés kezelése minden korosztály számára hasznos lehet:

• gyermekeknél, akiknél a beszédfejlődésben vagy a fogazat alakulásában eltérések tapasztalhatók,
• felnőtteknél, akiknél a nyelvlökéses nyelés fogszabályozási vagy artikulációs problémát okoz.

Tanulási zavarok- Diszlexia, Diszgráfia, Diszkalkulia

TANULÁSI ZAVAROK - DISZLEXIA, DISZGRÁFIA, DISZKALKULIA

FELISMERÉSÜK

Diszlexia:

Olvasási nehézség, amely nem magyarázható látásproblémával, értelmi elmaradással vagy elégtelen oktatással. A gyermek lassan, szótagolva, gyakran hibázva olvas. Nehezen érti meg az olvasott szöveget, betűket, szótagokat cserélhet, kihagyhat. A hang-betű megfeleltetés nehézkes.

Diszgráfia:

Írási zavar, amely főként az írott nyelvi kifejez6készség zavarában nyilvánul meg. A gyermek nehezen másol, a betű alakok torzak, sorvezetése bizonytalan, a helyesírás gyenge, gyakoriak a szótag tévesztések, betű kihagyások vagy -csere. Az írás tempó lassú, az írás gyakran olvashatatlan.

Diszkalkulia:

A számolási képesség zavara, amely nem függ össze értelmi fogyatékossággal. A gyermek nem ismeri fel a mennyiséggel közötti összefüggéseket, nehezen tanulja meg a számokat, téveszti az alapműveleteket, nehezen érti a szöveges feladatokat, és problémát okoz a szám fogalom, sorrendiség, becslés.

KEZELÉSÜK

A tanulási zavarokat nem lehet kinőni, de célzott fejlesztéssel jelentősen enyhíthetők a tünetek. A diagnózist pedagógiai szakszolgálat állíthatja fel, komplex vizsgálattal, pszichológus, gyógypedagógus, logopédus együttműködésével.

A fejlesztés célja a megkésett vagy hiányos rész képességek (mint például hallasi eszmélés, figyelem, ritmusérzek, memória, vizuális differenciálás) fejlesztése, illetve a tanulási stratégiák megtanítása. Minden esetben egyéni fejlesztési terv készül figyelembe véve az adott gyermek erősségeit és gyengeségeit.

Fontos a gyermek bizalmának megőrzése, motivációjának fenntartása. A siker kulcsa a szülő, a fejlesztő szakember es az iskolai pedagógus szoros együttműködése.

Elérhetőség

A tanulási zavarok diagnosztizálását és fejlesztését a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálatok végzik. A szülő vagy a pedagógus kezdeményezheti a vizsgálatot. Fejlesztő foglalkozásokat sok esetben az iskola keretein belül is szerveznek, illetve magán szakemberek is elérhetők.

Ajánlott szervezetek:

* Alapítványok és egyesületek, pl.: Meixner Alapítvány (meixner.hu) vagy a Démoszthenész Egyesület

◆ Diszlexia Központ (diszk.hu)

* Területileg illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok

Különböző fejlesztő központok az ország egész területen

Részlépesség fejlesztés (iskola-előkészítő)

Iskolaelőkészítő foglalkozás – Biztonságos és sikeres átmenet az óvodából az iskolába

Az iskolaérettség komplex feltételrendszer, amely magában foglalja a gyermek fizikai, pszichés, érzelmi, valamint kognitív alkalmasságát az iskolai követelmények teljesítésére. A megfelelő iskolaérettség lehetővé teszi, hogy a gyermek az iskolai tanulmányait pozitív élményekkel, tartós motivációval és kudarcélmények nélkül kezdje meg.

A fizikai iskolaérettség olyan jellemzőkben mutatkozik meg, mint a megfelelő testi fejlettség, a nagymozgások és finommotorika összehangoltsága, a domináns kéz (jobb- vagy balkezesség) egyértelmű kialakulása, valamint a fogváltás megindulása.

A pszichés és szociális érettség magában foglalja a feladattudat kialakulását, az érzelmi önszabályozás bizonyos fokát, az együttműködési készséget, a társas kapcsolatok alakítására és fenntartására való képességet, valamint azt, hogy a gyermek nyitott és érdeklődő legyen az iskolai élet iránt.

A kognitív érettség az alapvető gondolkodási műveletek, a figyelmi és emlékezeti funkciók, a nyelvi és kommunikációs készségek, valamint az írás-olvasás-számolás előfeltételeinek meglétét jelenti.

Iskolaelőkészítő foglalkozásaink célja, hogy a gyermek mindezek területén stabil, fejlett alapokkal léphessen be az iskolába, ezáltal magabiztosan és örömmel kezdhesse meg a tanulást. Meggyőződésünk, hogy az első iskolai évek meghatározóak a gyermek önbizalma, motivációja és tanulási attitűdje szempontjából, ezért kiemelten fontos, hogy ez az időszak sikerélményekben gazdag és zökkenőmentes legyen.

Miért elengedhetetlen az iskolaelőkészítés?

Az iskolakezdés újfajta elvárásokat támaszt a gyermekkel szemben: a strukturált környezet, a hosszabb idejű figyelmi terhelés, a tanulási helyzetek kezelése és a csoportdinamikában való részvétel mind komoly kihívást jelenthetnek. Az iskolaelőkészítő foglalkozások segítenek abban, hogy ezek a kihívások ne stresszforrássá, hanem természetes fejlődési lépcsőfokokká váljanak.

Foglalkozásaink során támogatjuk:

• A koncentráció és tartós figyelem fejlődését, hogy a gyermek képes legyen életkorának megfelelő időtartamban feladatokra összpontosítani.
• Az írás-, olvasás- és számolás-előkészítést, amelyek megalapozzák a sikeres iskolaévekhez szükséges alapkészségeket.
• A szociális készségek erősítését, mint a kooperáció, a szabálytudat, a csoportban való együttműködés és a társas kommunikáció.
• A tanulási motiváció kialakulását, hogy a gyermek örömmel, érdeklődéssel lépjen az iskolába.

Mit fejlesztünk az iskolaelőkészítő foglalkozásokon?

• Tartós figyelem és feladattartás
  A gyermek legyen képes 10–15 percig koncentrálni rajzolásra, feladatlapok kitöltésére vagy más strukturált tevékenységre.
• Emlékezeti funkciók
  A rövid mesék, versek megértése, memorizálása és visszamondása ne okozzon nehézséget.
• Nyelvi és beszédprodukció
  A gyermek legyen képes életkorának megfelelő nyelvi szinten kifejezni magát, összetett mondatokat használni, és ne legyen jelen beszédhiba, amely akadályozná az iskolai kommunikációt.
• Matematikai előkészítés
  Az 1–10 közötti számfogalom biztos ismerete, mennyiségi relációk ("több-kevesebb", "nagyobb-kisebb") helyes alkalmazása.
• Finommotorika és grafomotorika
  Ceruzafogás, vonalvezetés, rajzolási készségek, melyek az írástanulás előfeltételei.
• Szociális-kommunikációs kompetenciák
  Csoportban való együttműködés, szabálytartás, önkifejezés, érzelmek kezelése.

Kinek ajánlom?

Az iskolaelőkészítő foglalkozásokat mindazoknak a gyermekeknek ajánljuk, akik közel állnak az iskolakezdéshez, és szeretnének biztos alapokkal, magabiztosan, kiegyensúlyozottan indulni az első osztályban. Ajánlott mind a tipikus fejlődésű gyermekeknek, mind azoknak, akiknél bizonyos készségek lassabban érnek, vagy szükség van célzott fejlesztésre az optimális iskolaérettség eléréséhez.

Tanácsadás, szülői konzultáció

Sok szülőhöz hasonlóan Ön is érezheti időnként úgy, hogy a gyermeke fejlődésével, viselkedésével vagy érzelmi állapotával kapcsolatos kihívások meghaladják a mindennapi erőforrásait, vagy bizonytalan lehet abban, hogyan kezelje a felmerülő nehézségeket. Logopédusként és gyógypedagógusként abban támogatom Önt és gyermekét, hogy ezekben a helyzetekben szakmai iránymutatást, megoldási lehetőségeket és biztonságot kapjanak. A szülői konzultáció célja, hogy segítséget nyújtsak a családi, óvodai vagy iskolai környezetben jelentkező problémák felismerésében és megoldásában.

Miben tudom támogatni Önt?

Szakmai munkám során segítséget nyújtok gyermeke fejlődésének támogatásához, amennyiben azt egyéni adottságai, képességei, fejlettségi szintje, tehetsége vagy fejlődési üteme indokolja. A konzultáció egy problémafeltáró beszélgetéssel indul, melynek során együtt azonosítjuk a nehézségeket. Kiemelten fontosnak tartom, hogy a folyamat a család aktív részvételével történjen, így a megoldási javaslatok személyre szabottak és életszerűek legyenek. Célom, hogy közösen találjunk irányt a nehézségek enyhítésére vagy teljes megszüntetésére.

Mikor érdemes szülői konzultációt igénybe venni?

Különösen javasolt a konzultáció, ha gyermekénél az alábbi területeken észlel jelentős változást:

• testi vagy lelki állapotában,
• érzelmi kiegyensúlyozottságában,
• óvodai/iskolai teljesítményében,
• tanulási motivációjában,
• terhelhetőségében, energiaszintjében,
• érdeklődésében, aktivitásában,
• magatartásában, viselkedésében.

A szülői konzultáció folyamata

1. Problémaazonosítás és vizsgálat

Az első találkozás alkalmával részletes beszélgetés során feltérképezem a gyermek környezetében — családban, óvodában vagy iskolában — jelentkező nehézségeket. Ezt követően szükség szerint megfigyelést vagy célzott vizsgálatot végzek, amely érintheti:

• a beilleszkedést és alkalmazkodóképességet,
• a terhelhetőséget,
• az egyes képességterületek (pl. figyelem, emlékezet, beszédhanghallás) fejlettségét,
• a pszichés és érzelmi állapotot.

A vizsgálat folyamatdiagnosztikai jellegű, vagyis a gyermek aktuális állapotának megértését szolgálja, nem pusztán egy pillanatnyi eredmény rögzítését.

2. Fejlesztés és szakmai támogatás

Van, hogy elegendő néhány alkalom szülői konzultáció, mely során iránymutatást és konkrét gyakorlati tanácsokat adok. Más esetekben azonban egyéni vagy kiscsoportos fejlesztésre lehet szükség, amely lehet:

• pedagógiai fókuszú (részképesség-fejlesztés, iskolaérettség támogatása),
• vagy pszichológiai szemléletű (viselkedés- és érzelemszabályozás támogatása).

3. Konzultáció és prevenció

Prevenciós munkám részeként együttműködöm más szakemberekkel, például védőnőkkel, gyermekorvosokkal és köznevelési intézményekkel. Szükség esetén rendszeres megbeszéléseket tartok a szülőkkel és az érintett szakemberekkel, hogy időben felismerjük a tanulási, viselkedésbeli vagy beilleszkedési nehézségeket és megelőzzük azok elmélyülését. Fontosnak tartom a családok és az intézmények közötti hatékony együttműködés támogatását.

Milyen módszereket alkalmazok?

A konzultáció és fejlesztés során részletesen feltérképezem, hogy mely területek igényelnek támogatást — például általános készségfejlesztés vagy specifikus részképesség-fejlesztés. A gyermek szükségleteihez igazítom a választott módszereket, amelyek lehetnek többek között:

• mozgásterápiás elemek,
• figyelemfejlesztő vagy tanulástechnikai programok,
• játékterápia,
• dinamikusan orientált vagy viselkedésterápiás elemek,
• meseterápia, relaxáció,
• vagy akár művészetterápiás csoportfoglalkozás.

Csiri-Biri Torna 

A  játékos fejlesztő torna egy olyan 40 perces dalolós, mondókás és örömteli foglalkozás 1-3 (totyogástól óvodás korig) éves gyermekek részére, ahol a hétköznapitól eltérő mozgásformákkal, valamint izgalmas mozgásfejlesztő eszközökkel ismerkedhetnek meg! Minden mozgásformát dalok, mondókák kíséretében hajtanak végre. A foglalkozásokon gyermekünk biztosan nem fog unatkozni: törpéből óriássá változhat, hajóra, vonatra, űrhajóra szállhat, versenyt mászhat társaival, fejjel lefelé csodálkozhat rá a világra, zötyöghet csigaházként a hátunkon, megnézheti, mi fő Gyula fazekában, pöröghet a szivárványos ernyőben, valamint kipróbálhat mozgásfejlesztő eszközöket: kúszhat alagútban, hintalovacskázhat, pöröghet tölcsérben, billeghet rácshintán, simulhat nagy labdán. Előkerülnek még a kék-zöld ruhás buborékok, valamint az arany cseppet hintő varázspálca is. A foglalkozások nem épülnek egymásra, így a csatlakozás bármikor lehetséges!